Az egyesület alapszabálya

Zöld Újbudáért Egyesület Alapszabálya

A Zöld Újbudáért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) tagjai az Egyesület Alapszabályát a következőkben állapítják meg:

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Zöld Újbudáért Egyesület Nevének rövidítése:Zöld Újbudáért

2. Székhelye: 1118 Budapest, Budaörsi u. 39. I. em. 3.

3. Az Egyesület működési területe: Budapest XI. kerület

4. Az Egyesület hatóköre: helyi

5. Az egyesület jogállása:

Az egyesület önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati alapelven alapuló társadalmi szervezet, mely működését a hatályos jogszabályok, valamint az egyesület alapszabálya alapján fejti ki. Az egyesület jogi személy, amely önálló ügyintézői ésképviseleti szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

6. Az egyesület célja, feladatai:

Az egyesület célkitűzéseket és feladatokat elsősorban tagjai tevékenységén keresztül valósítja meg, melyek eléréséhez külsőtámogatók és partnerek segítségét is igénybe veheti.

6.1. Az egyesület céljai:

• Az egyesület eszmei alapvetése, hogy ökopolitikai elvek mentén, a városi életforma és a természetes környezetösszhangját valósítsa meg hatókörének földrajzi területén belül a környezet- és természetvédelem fejlesztése, az elért állapot megóvása, az egészséges környezethez való jog és ezen keresztül az emberi méltóság védelme érdekében.
• Közösségi fellépés feltételeinek megteremtése a természetes és épített környezetet, illetve a természeti értékeketkárosító tervek és cselekmények ellen.
• Együttműködés a célok azonosságának elve alapján állami, önkormányzati szervekkel, civil szervezetekkel,magánszemélyekkel és gazdasági szereplőkkel.
• A zöld érzelmű XI. kerületi állampolgárok hatékony politikai képviselete.
• A XI. kerületet érintő, klímaváltozással kapcsolatos negatív hatások enyhítése, javítása.
• A XI. kerületet érintő zöldterületi fejlesztések ösztönzése, támogatása.

6.2. A fenti célok elérése érdekében az alapító tagok úgy határoznak, hogy az egyesület munkáját részben közhasznútevékenységek kifejtésével folytatja, az alábbiak szerint:

6.2.1. Alaptevékenységek és feladatok:

• Az egyesület a környezet- és természetvédelmet érintő, annak fejlesztését, de legalábbis az elért szint megóvásátszolgáló tevékenységeket fejt ki, összehangolja az erre irányuló aktivitásokat,
• az egyesület aktívan cselekszik az élhető és fenntartható természetes és épített környezet megteremtése és védelme érdekében, ezen tevékenységén keresztül az emberi méltósággal és egészséges környezethez való joggal összefüggésben térségi együttműködéseket hozhat létre,
• az egyesület kiáll és lehetőségeinek megfelelő mértékben fellép a környezet és a természet károsodásával vagy annak veszélyével járó mindennemű tevékenység ellen, érdek- és jogvédelmi tevékenységet végez, tanácsadást folytat,
• az egyesület tevékenységét a nyilvánosság lehető legszélesebb körű bevonásával végzi,
• döntéseinek előkészítésében, valamint a végrehajtás ellenőrzésében a természet- és környezetvédelmi tevékenységesorán szükség szerint támaszkodik az érintett polgárok véleményére,
• az egyesület kapcsolatot tart területi, országos és külföldi szakmai szervezetekkel, civil kezdeményezésekkel.
• az egyesület tevékenységét a kormányzattal, az önkormányzatokkal, hatóságokkal és más hivatalos szervekkellehetőség szerinti együttműködésben végzi,
• az egyesület a tagjai érdekeinek a célokkal összhangban történő elérésének érdekében képviseleti tevékenységet végez,
• az egyesület részt vesz a helyi közélet alakításában.

6.2.2. Közhasznú tevékenységek és feladatok:

• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bekezdése alapján a természetvédelmi kultúra fejlesztése, atermészet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, szemléletformálás,
• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (1) bekezdése és
• 38. § h) pontja alapján a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését lehetővé tévő oktatási, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási és rendezvényszervezésifeladatok ellátása,
• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (3) bekezdése alapján a környezet állapotának és annak az emberi egészségre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése, a rendelkezésére álló környezetiinformációt közérthetővé és hozzáférhetővé tétele,
• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 38. § f) pontja alapján a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő, megfigyelő, ellenőrző, értékelő és információs rendszer kiépítése,fenntartása és működtetése,
• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjai alapján önállóan eljár, közreműködik és akciókat szervez környezet-egészségügyi feladatok (köztisztaság, településikörnyezet tisztaságának biztosítása), helyi környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásában, közrendjavítást és környezeti járőrszolgálatot szervez és végez,
• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a) és b) pontjai alapjánismeretterjesztéssel, közösség- és rendezvényszervezéssel támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti atelepülés önfenntartó képességét,
• a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése alapján a kulturális örökség megóvása érdekében folytat önálló tevékenységet, és együttműködik az érintettekkel, valamint közreműködik harmadikfelek által kifejtett tevékenységekben.

II. Az Egyesület tagsága

1. Az egyesület tagjai:

1.1. Az egyesület nyílt.

1.2. Az egyesület tagja lehet bármely nagykorú, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával kiskorú, büntetlen előéletű magyar állampolgárságú természetes személy, aki az I. fejezetben megjelölt célok elérése érdekében támogatja az egyesület tevékenységét, az egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik, továbbá elfogadja az egyesület alapszabályát, célkitűzéseit, és fizeti a tagsági díjat.

1.3. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki anyagi, szakmai, erkölcsi támogatásával elősegíti az egyesület céljainak megvalósítását. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén. A pártoló tagvezető tisztségviselővé nem választható.

2. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

2.1 A tagság önkéntes, a tagok jogai egyenlők. Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. A tagsági viszony atagnyilvántartásba vétellel kezdődik. Az vehető nyilvántartásba, aki a felsorolt feltételeknek megfelel, belépési nyilatkozatot tett, és a tagdíjat befizette. A tagdíj megfizetése minden év január 10. napjáig esedékes, a belépő tagok számára a belépési nyilatkozat aláírásától számított 10 nap áll rendelkezésre a tagdíj megfizetésére. Tagdíjat az egyesületbankszámlájára való befizetéssel vagy átutalással lehet teljesíteni.

2.2 Az egyesületi tagok és pártoló tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik.

2.3 A tagsági viszony megszűnik:

• A tag kilépésével: a tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor,indokolás nélkül megszüntetheti.
• Természetes személy tag halála esetén.
• Kizárással: az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tag számárabiztosítani kell a védekezési lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslatilehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közliaz érintett taggal.

3. A tagok jogai:

• Személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésén, a vezető szervek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
• részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein, az egyesület tisztségviselőjének jelölhető és választható,
• észrevételt, javaslatot tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő bármely ügyben, valamint szerveinekműködésével kapcsolatban,
• az egyesület valamely szervének törvénysértő döntését a bíróság előtt megtámadhatja, a határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indíthat. Attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet beadni az egyesület ellen, amikor a tag a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna, a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható,
• részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
• igénybe veheti az egyesület egyéb szolgáltatásait,
• részt vehet az egyesület által szervezett képzéseken, szakmai továbbképzéseken,
• betekinthet az egyesület irataiba, és térítés ellenében az elnökségtől másolatot kérhet,
• a pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

4. A tagok kötelezettségei:

• Megtartani az alapszabályban írtakat,
• megfizetni a közgyűlés által megállapított tagdíjat,
• elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
• megóvni az egyesület vagyonát.

III. Az egyesület szervezeti rendje és működése

1. Az egyesület szervei:

• közgyűlés
• elnökség

2. A közgyűlés:

2.1 A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, mely az egyesület tagjaiból áll.

2.2 A közgyűlés összehívása, határozatképessége:

2.2.1 A közgyűlés évenként legalább egyszer ülésezik, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlést össze kell hívni a tagok legalább egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, valamint a törvényességi felügyeletetgyakorló szerv kezdeményezésére.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A közgyűlést az elnökség nevében az elnök hívja össze írásban a napirend megjelölésével, legkésőbb 15 nappal a közgyűlésidőpontja előtt elektronikus úton, e-mailben megküldött meghívóval.

2.2.2 Az elnökség döntése alapján a közgyűlés elektronikus eszközök segítségével is megtartható, nemcsak személyes jelenléttel, illetve az egyesület tagjai személyes jelenlét helyett részt vehetnek a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközökhasználatával is.

Az elektronikus hírközlési eszközt úgy kell megválasztani, hogy az képes legyen a képet- és hangot egyidejűleg továbbítani, lehetővé téve a valós idejű kapcsolatot, illetve biztosítsa a közgyűlésen ilyen módon részt vevő tag azonosítását és a tagok közöttikölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.

A közgyűlésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszközt, alkalmazást, annak elektronikus hozzáférhetőségét és a belépéshezkapcsolódó egyéb információkat a meghívóban kell meghatározni.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen hozott határozatokat a megválasztott jegyzőkönyvvezető írásban rögzíti és aláírásával hitelesíti. Amennyiben arra lehetőség van, a helyszínen vagy a közgyűlést követően a jegyzőkönyvet alevezető elnök és a közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírja. A közgyűlési tisztviselők választására ebben az esetben is szükség van és a közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat is értelemszerűen alkalmazni kell. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlés hitelesített jegyzőkönyvének szkennelt változatát vagy másolatát e-mailen el kelljuttatni minden távollévő tagnak.

2.2.3 A szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképes, ha azon a tagság több, mint a fele, de legalább 50 % + 1 fő megjelent. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben ez a közgyűlési meghívóban feltüntetésre került.

A közgyűlést az egyesület elnökségének tagja vezeti le, az elnökségi tagok akadályoztatása esetén a levezető elnök személyéről aközgyűlés határozattal dönt.

2.3 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály elfogadása, módosítása,
• az egyesület elnökségi tagjainak megválasztása, visszahívása, létszámuk megállapítása,
• az egyesület költségvetésének és éves beszámolójának elfogadása,
• tagsági viszonnyal összefüggő fellebbezések elbírálása,
• döntés más egyesülettel történő egyesülésről, az egyesület feloszlásáról,
• a tagdíj megállapítása.

2.4 A közgyűlés határozathozatala:

2.4.1 A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.4.2 A közgyűlés titkos szavazással hozza határozatát, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a ezt indítványozza.

2.4.3 Egyszerű szótöbbség szükséges:

• Az elnökség megválasztásához,
• az éves költségvetés illetve a beszámoló elfogadásához.

2.4.4 Egyszerű háromnegyedes szótöbbség szükséges:

• Az egyesület egyesülésének, szétválásának, feloszlásának vagy megszüntetésének kimondásához,
• az alapszabály elfogadásához, módosításához,
• az egyesület céljának módosításához
• az elnökség visszahívásához.

2.5 Jegyzőkönyv:

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlésen meghozott határozatokat, valaminttartalmazhatja az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévő tag hitelesíti.

3. Az elnökség:

3.1. A közgyűlés 5 évre szóló megbízatással, titkos szavazással 5 tagú elnökséget választ. Az elnökségi tagok a közgyűlés által visszahívhatók és újraválaszthatók. Az elnökség tagja az elnök, három alelnök, és egy titkár.

Az elnökség az egyesület ügyintéző szerve, a közgyűlés által megadott irányelveknek megfelelően irányítja az egyesületet.

Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani.

3.2 Az elnökség tagjai:

Elnök:
Kreitler-Sas Máté

Alelnökök:

• Varga Zsolt
• Pitz Dániel
• Wihl Gergely

Titkár:
Meleg Dániel József

Megbízatás kezdő időpontja: 2024. október 1.. Megbízatásuk lejárta: 5 év

Képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános Képviseleti joggyakorlásának módja: együttes

Az elnökség feladata:

• Az elnökség két közgyűlés között irányítja az egyesületet,
• összehívja a közgyűlést,
• gazdálkodik az egyesület vagyonával,
• dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
• tisztségviselői útján képviseli az egyesületet,
• dönt a tagfelvételi kérelmek elfogadásáról, illetve elutasításáról,
• évente beszámol tevékenységéről a közgyűlésnek,
• elkészíti az egyesület éves mérlegét, illetve a költségvetés tervezetét,
• felvilágosítást ad a tagoknak az egyesület ügyeiről,
• bármely tag kérésére térítés ellenében az egyesület iratairól másolatot készít,
• a közgyűlésen hozott döntéseket végrehajtja.

A titkár feladata:

• Vezetni a tagok és tagdíjak nyilvántartását,
• a pénzügyi és számviteli előírásoknak megfelelően vezetni a könyvelést,
• elkészíteni az egyesület pénzügyi és vagyonmérlegét, költségvetési tervét,
• közreműködni az éves beszámoló elkészítésében.

3.4 Az elnökségi tagok képviseleti joga, aláírási joga, illetve a bankszámla feletti rendelkezés szabályai:

• Az elnök önállóan képviseli az egyesületet harmadik személyek, valamint hatóságok, bíróságok irányába,
• az alelnökök illetve a titkár együttesen képviseli az egyesületet harmadik személyek, valamint hatóságok, bíróságokirányába,
• az egyesület elnökének aláírási joga, és bankszámla feletti rendelkezési joga önálló, míg az egyesület alelnökeinek éstitkárának együttes aláírási joga, és bankszámla feletti rendelkezési joga van.

Az egyesület tagjai aláírási jog alatt az egyesület nevében történő jognyilatkozatok megtételét értik, mely jogok szerzését éskötelezettségek vállalását egyaránt jelenti.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme mindegyik elnökségi tag esetében általános.

3.5 Az elnökségi tagok hatásköre:

• Az egyesület nevében a képviseleti jognak megfelelően szerződéseket és megállapodásokat köthetnek,
• gyakorolják az utalványozási jogkört,
• ellenőrzik az egyesületi szervek határozatainak végrehajtását,
• kommunikálnak az egyesület nevében.

3.6 Az elnökség határozatképessége, határozathozatal:

Az egyesület elnöksége évente, szükség esetén gyakrabban ülésezik. Az elnökségi ülés elektronikus eszközök segítségével is megtartható, nemcsak személyes jelenléttel, illetve az elnökség tagjai személyes jelenlét helyett részt vehetnek az elnökségi ülésenelektronikus hírközlő eszközök használatával is.

Az elnökségi üléseket a tagoknak legalább az elnökségi ülés időpontja előtt 5 nappal korábban megküldött meghívóval az elnök hívhatja össze. Az elektronikus eszköz útján megtartott elnökségi ülés összehívására, megtartására és az azon való részvételre a2.2.2. pont megfelelően irányadó.

Az elnökség üléseit az elnök vezeti. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább három tag jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, a tagok a szavazástól nem tartózkodhatnak. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazatadönt.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen meghozott határozatokat, valamint tartalmazhatja a lényeges észrevételeket és javaslatokat. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő elnökségi tag aláírja.

IV. Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik, az elnökség felelős az egyesület vagyonának gazdaságos, takarékos, hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért,gyarapításáért.

2. Az egyesület bevételei:

• tagok által befizetett tagdíjak, amelynek összege: 1.000,- Ft/év/fő
• felajánlások és egyéb hozzájárulások,
• adományok és örökség,
• rendezvények bevételei,
• meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
• állami és önkormányzati támogatások,
• pályázat útján nyert pénzeszközök,
• az egyesület által folytatott, hasznot hajtó tevékenység nyeresége,
• egyéb bevételek.

3. Az egyesület vagyona az alapításkor:

• nincs vagyona

4. Az egyesület gazdálkodó tevékenysége során létrejövő nyereség kizárólag az alapszabályban megfogalmazott célokmegvalósítására, illetve feladatok elvégzésére használható fel.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület elnöksége – a jóváhagyott költségvetés alapján – az egyesület vagyonával a mindenkor hatályos pénzügyi,számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.

A gazdálkodás szakszerűségének és törvényességének biztosítása érdekében az egyesület – eseti vagy állandó megbízással,indokolt esetben munkaviszonyban – számviteli szakembert alkalmazhat.

V. Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnik, ha

• a közgyűlés a feloszlását kimondja,
• más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét,
• a bíróság megállapítja megszűnését,tagjainak száma hat hónapon keresztül 10 fő alá csökkent,
• az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
• a bíróság feloszlatja,
• feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatásátkövetően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

2. Az egyesület végelszámolásának szabályait az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. törvény (továbbiakban: Civiltörvény), a csődeljárás és felszámolási eljárás szabályait a Civiltörvény és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény tartalmazza.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt Budapest XI. kerület közparkjainak védelmét, fejlesztését szolgáló kezdeményezés támogatására kell fordítani.

VI. Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a magyar jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület megalakulását követően köteles nyilvántartásba vételét kémi a Fővárosi Törvényszéktől.

Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, illetve a képviseletére új személy lesz jogosult, a változást a bíróságnak be kelljelenteni.

Kelt, Budapesten, 2024. 10. 01. napján